A legtöbb munkavállaló nagy odafigyeléssel számolgatja a szabadnapjait, azonban azt már kevesen tudják, hogy mindössze nagyjából szabadság egyharmadáról dönthetnek szabadon. A legtöbb napunk felhasználása a munkáltató döntésén múlik, aki megadhatja a választás lehetőségét, vagy önállóan is kijelölheti a szabadság időpontját.
Az amerikaiak nem pihennek?
Országonként meglehetősen nagy különbségek vannak az éves szabadság mértékében.
Míg Európában átlagosan 20 törvény által előírt szabadságnappal rendelkeznek a munkavállalók, addig az Egyesült Államokban nincs garantáltan fizetett pihenőnap, csak ha erről a szerződésben külön megállapodnak. Az egyik legnagyobb turisztikai portál, az Expedia felméréséből az is kiderül, hogy a rendelkezésre álló lehetőségekkel melyik ország munkavállalói élnek a legjobban.
A pihenésről ismert olaszoknál például elég magas azoknak az aránya, akik nem veszik ki a teljes szabadságukat. A gazdasági szempontból erősebbnek mondható angolok, németek és franciák szinte maximálisan kihasználják szabadnapjaikat, sőt utóbbiak átlagosan 30 nappal rendelkeznek évente.
Bátraké a szerencse!
Néha egy jól célzott kérdés, kisebb kompromisszum is a javunkat szolgálhatja, hogy sikerre vigyük ötletünket a munkahelyen. Összegyűjtöttünk néhány szempontot, melyek segíthetnek, hogy a nyaralás kiszemelt időpontjára a főnök is rábólintson:
1. Mindent a maga idejében: ha megvárunk egy kevésbé stresszes időszakot és figyelembe vesszük a munkáltatónk helyzetét, jobb esélyekkel indulunk az igényeink megbeszélésében. Helyzeti előnyhöz juthatunk akkor is, ha időt szánunk arra, hogy a helyettesítést és egyéb kérdéseket meg lehessen tervezni.
Bónusz előny: a legtöbb kolléga valószínűleg télen még csak a síelést tervezi, így ha mi kicsit előrelátóbbak vagyunk szabadság terén, akkor ebben az időpontban elsők között válogathatunk a nyári napok közül.
2. Tartsuk a frontot: ha a főnök szabadságra megy, a távollétükben felmerülő kérdéseket, ha nem is megoldani, de kezelni kell, ami egyben jó alkalmat ad, hogy bizonyítsuk rátermettségünket.
Bónusz előny: mivel a felettesünk távol van, ebben az időszakban nagyobb eséllyel nem érkeznek új feladatok, van időnk rendszerezni a dolgainkat esetleg behozni régi lemaradásokat.
3. Céges leállás: sokszor kötelezően, vagy ajánlottan a munkahelyi leállás alatt kell kivenni a szabadságot (pl. a termeléssel foglalkozó cégeknél a fizikai dolgozókra ez szükségszerűen vonatkozik, míg a szellemi dolgozóknál ez lehet opcionális). Bár elsőre korlátozónak tűnhet ez az intézkedés, ugyanakkor kiszámíthatóvá válik, hogy mikor mehetünk pihenni, és szinte zéró az esélye, hogy az utolsó pillanatban megváltoztassák a terveinket, vagy behívjanak a céghez.
Bónusz előny: ha rajtunk kívül senki más sincs bent a munkahelyen, akkor nem is kereshetnek meg minket ottani kérésekkel miközben épp egy hűs vízparton pihenünk.
4. Barterezzük le az ünnepeket: ha olyan helyen dolgozunk, ahol valakinek az ünnepekkor is tartani kell a frontot, érdemes előre eldöntenünk melyik ezek közül számunkra az igazán fontos, és kezdeményezőként próbáljunk társat találni a felosztásban.
Bónusz előny: a hétvégi és ünnepek alatti munkavégzést külön is díjazzák, illetve ha a beosztás hatékony és gördülékeny megoldásában is szerepet vállalunk, az a megítélésünknek is jó lehet.
5. Kecske és káposzta: ha szükségünk lenne egy kis kikapcsolódásra, de ezt egy függőben lévő projekt nem teszi lehetővé, vessük fel a homeoffice lehetőségét és kérjünk legalább egy távolmaradós napot. Bár ugyanúgy elérhetőnek kell lennünk, de a környezetváltás jó hatással lehet ránk.
Bónusz előny: egy nappal több szabadnapot tartogathatunk nehezebb időkre.
Ahogy a fentiekből is látszik, a win-win helyzetek megteremtése itt is segíthet minket céljaink elérésében.
Lassan itt a nyár… Neked van bevált módszered a szabadságkérésre?